KRK SZIGET, az adriai szigetek legészakabbi és egyike a legnagyobb szigetekének, a Kvarneri öbölben helyezkedik el.
Krk sziget területe 405,78 km2. Krk sziget mellett néhány kisebb szigetecske is található, mint például Szt. Márk a sziget északi részén, Plavnik, Kormat és Košljun délkeleten, és Prvić, Galun és Zec Krk szigetről délkeletre. Közülük a legjelentősebb Košljun szigetecske, mint természeti és kulturális fenomén.
Krk sziget a Tengermelléki - fennsíki Megye része, és Krk városra és hat járásra van felosztva:
Punat,
Baška, Dobrinj,
Malinska,
Omišalj és
Vrbnik. A szigeten 16.400 lakos él.
A domborzat karsztvidéki, érdekes karszt alakzatokkal: odúkkal és barlangokkal (Biserujka Dobrinjnál), völgyekkel és hasadékokkal. A sziget középső részén termékeny mezők húzódnak. A part tagolt, számos öböllel, öblöcskével és kavicsos stranddal.
Forgalmi összeköttetés:Szabadon mondhatjuk, hogy Krk sziget a legjobban megközelíthető sziget Horvátországban. Krk szigetre eljöhet gépkocsival, autóbusszal, hajóval és repülőgéppel, a legközelebbi vasúti pályaudvar Rijekaban található (56 km). 1980. óta Krk a szárazfölddel híddal van összekötve. Krkről komp jár Cres és Rab szigetre (június - szeptember). A Rijekai Repülőtér Krk szigeten Omišalj közelében található és szigetünket számos európai várossal köti össze.
Éghajlat: Krk sziget a mérsékelt és enyhe mediterrán éghajlati övezetben helyezkedik el. A levegő nyári
átlaghomérséklete 26°C, tenger középhőmérséklete június - szeptember közötti időszakban 23°C - nál magasabb. A leggyakoribb szelek a bóra, a jugó és a misztrál. Krk szigetet Európa legnaposabb részei közé sorolják évente 2500 napos órájával.
Növény-és állatvilág: A változatos domborzat és a kedvező klimatikus feltételek több, mint 1300 különböző növényfajta fejlődésének feltételeit biztosították. A sziget középső és nyugati részén erdők és a tenyésztett mediterrán zöldségek és gyümölcsök, szőlőhegyek és olíva ültetvények uralkodnak. A sziget északi és déli részét köves területek és legelők teszik ki. A krki táj különlegességét a teraszos szárazfalak és a pásztor területek alkotják, amelyeket a karszt rónákon a Baškai völgy felett őriztek meg.
Strandok: A környezet megóvására fordított gondoskodás folyamatosan és rendszerezetten folyik. Ennek igazolása a számos kék zászló, amelyek Krk városban, Baškan, Malinskaban, Njiviceban, Omišaljban és a Punati kikötőben lobognak.
Európában már 13 éve sikeresen folytatják a tenger és a part környezetvédelmének programját Kék zászló néven a strandokért és kikötőkért. A program megvalósítója és nemzetközi vezetője a Környezetvédelmi Oktatás és Nevelés Európai Alapítvány (Foundation for Enviromental Education in Europe - FEEE), amelyet 1981-ben alapítottak az Európai Tanácsnál. A programba ma több, mint húsz állam van bekapcsolva, amelyek egyik stratégiai célja a turizmus.
A kék zászló a megóvott, biztonságos és kellemes környezet szimbóluma, amely rendeltetése a pihenés, szórakozás és szabadidős tevékenység, jól kidolgozott gazdálkodás a part menti területekkel és a fenntartható fejlődés a turizmusban.
Kék zászlóval rendelkezni a strandon és kikötőben kiváló idegenforgalmi kampány, ami magas szintű szolgáltatásokon, a tenger és a part tisztaságán, illetve a strandok felszereltségén és rendezettségén alapul.